Kísérlet

- Mama, igazából több arcot kipróbáltam az óvodai fotózásnál, de ez volt a legjobb.
- Milyen volt a többi?
- Ugyanilyen.

 

Amikor a varázslat rosszul sül el

Néhány nappal ezelőtt Mama éppen varázsuborkát pucolt, amikor kedvem támadt enni belőle, majd természetesen rögtön ezután Mamára szegeztem a fakanalat.

- De ugye tudod, Áron, hogy illik visszavarázsolni egy idő múlva.

- Persze, tudom - biztosítottam Mamát, majd elmondtam a varázslatot. Csiribi- Csiribá, priccs-praccs-pruccs, beszélj úgy, mint egy bárány!

Mama lelkesen bégetett, de akkor sajnos kiment a fejemből a varázsige. Papa próbált segíteni, de ő sem emlékezett tisztán, sem az akrakadabra nem segített, sem a simsalabim, ami ráadásul svédül van. Egy darabig idegesen rohangáltam, Mama meg még mindig bégetett. Klassz lett volna nyilván látni, hogyan oldom meg a problémát, de azt senki sem gondolta, hogy én ezt az egészet 100%-ban elhiszem, és a végén elkezdtem sírni.

- Mama most már örökre így fog maradni - mondtam, miközben potyogtak a könnyeim.

Szerencsére épp akkor járt le a varázslat szavatossága, Mama meg azonnal szinkronizálódott. Én mindenesetre leírtam egy papírra a varázsigét, a későbbi kínos pillanatok elkerülése végett. Reméljük, hogy nem marad rossz élmény bennem az uborkaevéssel kapcsolatban. Kár lenne, ezzel az egy élelmiszerrel kapcsolatban sikerült a Skandináv Varázslótanácsnak kompromisszumra jutnia velem.

Bárányhimlő veszély

Tegnap detektáltuk, mivel ki volt írva egy papírra, hogy Lévi óvodájában kitört a bárányhimlő. A szüleink 2 perc különbséggel pánikrohamot kaptak, mert én ugyan már be vagyok oltva, de Lévi oltása még tervező fázisban van éppen, mert sosem elég egészséges egy kiadós oltáshoz.

A hírre azonban a tervezés azonnal kész lett, és ma délelőtt Lévit beoltattuk bárányhimlő ellen. A lehetőségek, -amelyek közül sajnos nem mi választunk- az alábbiak.

- már fertőzött, de az oltás hatására nem, vagy csak enyhe formában tör ki rajta a kór

- nem fertőzött, az oltás hatására ugyanaz történik, mint eggyel feljebb

Harmadik lehetőség meg lehetőleg ne legyen szerintünk.

Az oltás egyébként majdnem jól sikerült, csak egy része ment mellé, mert Lévi feszítette a lábát, és az közismert, hogy Ő szupererős. Papa ettől csak kicsit borult ki, de hamar rendbejött, mert valószínűleg elég annyi is, amennyinek sikerült bejutnia. Hazafelé pedig felrakta Lévit és Mamát a buszra, de egy nagyon köhögő kisgyerek is felszállt, úgyhogy Papa ki is jelentette, hogy ez így nagyon nem lesz jó. Mama akkor biztonságos távolságba helyezte Lévit, de Papa akkor már átzuhant a ló másik oldalára, és kényszeredetten figyelte a köhögő kisgyereket a játdáról, a nyitott buszajtón keresztül. Mama akkor a kezét a nyaka előtt elhúzva, jelezte neki, hogy ezt most már abba kell hagynia, de Papa félreértette, és felhúzta a cipzárt a gallérján.

Az elvégzendő tanfolyamok listájára felírtuk Papának az életmenedzsment, és a svéd mellé a jelbeszédet is, de addig is kapott a kezére egy kullancs műtetoválást, elismerésül az elmúlt napokban nyújtott teljesítményéért, meg azért is, mert az a kedvenc állata.