Alvás

Lévi már ritkán ébred éjszakánként, ha mégis, akkor egyszer teszi, inni kér, majd csendben, ellenállás nélkül alszik tovább. Már nagyjából másfél hete alszik a tőlem örökölt, átlagos gyerekágyban, és nagyon jók a tapasztalatok. Azt tapasztaljuk, hogy attól az egy alkalomtól eltekintve, amikor kiszökött, nem szökik ki. Bebújik önként az ágyba, kap puszit, mondja, hogy "pápá", esetleg "jóéjt", és alszik. Szerintünk azt az egy darab szökést sem gondolta komolyan, és a felelősség végül rám is kenődött teljesen, mert igazából én kezdeményeztem közös kacarászást, közvetlenül fektetés után. Azóta kivontak engem a forgalomból megint, Mama és Papa ágyában térek nyugovóra újra, aztán valamikor éjfél körül a saját ágyamba helyeznek.

A másik előnye az ágyváltásnak, hogy Lévi ébredés után nem ordibálja fel a szomszédságot, meg engem. Inkább csendben felkel, és angolosan távozik a szobából, hogy felkeresse a szüleinket.

Sajnos Lévi még nem ismeri az órát. Ezért is történhetett meg, hogy ma hajnali 5-kor felébredt, átment a nappaliba, gondolta olvas egy kicsit. A könyv első oldalán aztán talált egy rajzot egy százlábúról, ezen meg annyira felizgatta magát, hogy nagyjából 20 alkalommal belekiabálta a svéd légtérbe, hogy "KUKAC". Akkor Mama haladéktalanul őrizetbe vette, és a rácsoságyba helyezte.

Sajnos még egy kirívó esetről be kell számolnunk. Pénteken pizsamaparti volt nálunk, Lili barátom jelent meg az eseményen a vadonatúj katicás bőröndjével. Lévi először nem kapott meghívót a pezsgőfürdőbe, majd megint csak nem kapott magába a buliba, pedig tényleg pizsamában, valamint parti hangulatban érkezett a nappaliba fektetés után fél perccel. Akkor azért egy órás altatásos küzdés után megint a rácsok között végezte.

A rácsoságy továbbra is a szobában áll, ott is marad egészen addig, amíg Lévi fel nem függeszti teljesen az ilyesfajta alvási anomáliákat. Remélhetőleg egy hónapon belül.