Lévi másfél éves

Most éppen 83 centi és 10,5 kiló.

Személyiség

Egy barátunk mondta nekünk egyszer, hogy ha lesz még egy békés gyerek itt minálunk, akkor Ő harakirit követ el, mert az nekünk nem jár másodszorra is. Nos, az aggresszió Léviből is hiányzik, de Papa magára vállalta ez ügyben a felelőséget. Pontosabban kikérte magának a feltételezést, hogy a szelídséget Mamától örököltük volna. Lévi sosem szokott megütni, megrúgni, vagy megharapni senkit. Helyette gyakran ölelgeti és puszilgatja, akit szeret. Mi hármunkat mindenképpen, szeretünk is ölelgetve lenni, gyakran állunk sorba a kegyeiért. És mivel ennyien vagyunk körülötte, Őt is folyton ölelgeti valaki. Ő meg kicsit sem bánja, de azért ne legyen túl hosszú, mert dolga van máshol.

Az öltözésnél, evésnél, fürdésnél kifejezetten együttműködő, ha zoknit vagy nadrágot tartunk elé, nyújtja a lábát, a ruha ujjába dugja a karját. Ha fürdeni hívjuk, önként befárad a fürdőszobába. Még azt is békésen hagyja, hogy Papa hosszan pelenkázza, pedig az ilyen hosszú fodorigazgatást még a roppant türelmes Mama sem hagyná neki.

Mivel ennyire éretten viselkedik "napi rutin" témakörben, felajánlottuk neki, hogy alhat az én ágyamban, mivel én megörököltem egy időre Liliét. Egyszer ugyan elhagyta engedély nélkül a számára kijelölt felületet közvetlenül lefekvés után, akkor le kellett Őt tartóztatnunk, és a rácsos ágyban töltötte az éjszakát. Azóta, ha megkérdezzük, hogy hol szeretne aludni, az én ex-ágyamra mutat, bebújik, kijelenti, hogy "pápá" és alszik csendben.

Nem próbálgatja kicsit sem a határait, ha valamit nem szabad, azt tudomásul veszi. Talán azt mégsem veszi tudomásul, hogy a kanapén nem állunk fel, de az asztal tetejéről még sosem kellett leszednünk, és a függönyre sem mászik, valamint konnektort sem babrál.

Beszéd 

Nagyjából 40, hosszabb rövidebb szót használ rendszeresen, de kérésre bármilyen két-három szótagú szót utánunk mond. Néhány hete kétszavas mondatokat tol nekünk, a repertoár pedig naponta bővül. Mindent kommunikál felénk, nemigen van olyan, hogy nem értjük, mit akar. Önmagát "Vévi"-ként azonosítja fotókon és videókon, valamint a tükörben. Én továbbra is Áon vagyok, de Papát is hajlandó már a nevén szólítani. Ha valakivel találkozik, akkor általában mondja, hogy "Szia". Ha meg idegenekkel futunk össze a lépcsőházban, akkor svédül üdvözli a népet, be is szoktak nézni a babakocsiba hitetlenkedve, hogy mégis ki volt az.

Mozgás

Mivel nagyon régóta jár, mostanra már szabályosan szalad, mindenhova felmászik a játszótéren. Folyton mozognia kell, ezért a hintában ülési rekordja továbbra sem haladja meg a 2 percet. Így volt ez velem is, nem nagyon képedünk már el ezen.

Evés

Az allergiája miatt még mindig nem ehet sok mindent, de próbálunk neki nagyon változatosan főzni. A mostani probléma főleg az, hogy mivel kevés a rágófoga, egészen pontosan másfél darab, a darabos ételekkel még mindig hosszan küzd. Amin viszont nem aggódnánk feleslegesen, de nyakunkon az óvoda, ahol senki sem fogja neki a botmixert a tányér mélyére nyomni. Gyakorlunk lelkesen, de az evés így rendkívül lassú, egy idő után fel is adja, és akkor még csak az átlagos adagjának a fele fogyott el.

Egyedül csak sonkát, virslit, és kenyeret eszik, ha kanalat kap, akkor a tányérból nem a szájába, hanem az asztalra transzportálja az ételt. A banán fogásától egyelőre undorodik, azt is más csinálja helyette.

Holnap érzelmek, játék és alvás témakörben elemzünk még kicsit, addig meg fotók a félszülinapos Léviről: