A múlt héten véget ért megint egy kurzus az úszóiskolában. Megbuktam megint, bár az oklevelemen úgy fogalmaztak, hogy ajánlják nekem, hogy legközelebb is ugyanebbe a csoportba járjak. A következőket kellett ebben a csoportban teljesíteni:
- háton lebegés - ez megvan magabiztosan,
- háton lebegés 5 mp-ig, majd a láb letétele nélkül hasra fordulás, és így is lebegés 5 mp-ig - szintén teljesítettem,
- mellúszás kar és lábtempója - ez szerintünk tudom, az oktatók szerint nem,
- valamint 5 m mellúszásban, akár a víz alatt - nincs meg, maximum 3 tempó.
A tanulságokat is levontuk. Teljesen elég lett volna 5 éves koromban elkezdeni úszni, amikortól valóban ajánlott, mert nem vagyok különösebben sellő. Nem tekintjük kidobott időnek, mert szeretem az úszóiskolát, de valószínűleg csak mostanra érett be a mozgáskultúrám erre a tevékenységre.
Ősztől egy másik úszodába járok majd úszóiskolába, megint a kezdő szintre. Az ok egyrészt az, hogy itt majd Lévi is bemehet a vízbe Mamával, amíg én oktatásban részesülök. Erre az előző úszodában nem volt lehetőség, mert minden medencében úszóiskola zajlott. A másik ok, hogy a csoportok kicsit máshogyan vannak szervezve, és azt reméljük, hogy az új környezet majd előhozza belőlem a sportolót. Afelől ugyanis nincs kétségünk, hogy jó és gyors úszó leszek, mert ugyanolyan áromvonalas vagyok, mint Papa, és ugyanúgy szoktam reszketve fázni, amikor kiszednek a medencéből, ahogyan Ő tette gyerekkorában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése